Kimeneti perifériák:

 

• Monitor 

Elsődleges kimeneti periféria A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthető információ a képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát az adatáramlás egyirányú, a géptől a felhasználó felé közvetítenek információkat. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyűzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyőre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett műveletünk eredményét is. Működési elvük szerint a képernyők lehetnek:

 

• Katódsugárcsöves (CRT),

• Plazmakijelzős (LED),

• Folyadékkristályos(LCD),

• Vékonyfilm tranzisztoros(TFT).

 

•  A Katódsugárcsöves monitor:

 

A katódsugárcső három színű sugarat bocsájt ki. (piros, zöld, kék), amelyek soronként pásztázzák át a képernyőt. Ezt másodpercenként minimum ötvenszer teszi meg (amennyiben ez az érték magasabb, a megjelentett kép is tisztább), ugyanis minden kilőtt sugár elnyelődik, és frissíteni kell ahhoz, hogy folyamatosnak tűnjön. (A kép állandóan frissül)

 

• A Folyadékkristályos monitor:

 

A folyadékkristályos monitorok energiabarát berendezések, azaz fogyasztásuk jóval kisebb mint más berendezéseké. Két üveglap között helyezkedik el maga a folyadékkristály. Elektromosság hatására szerkezete átrendeződik, fényvisszaverő képessége megváltozik és ez eredményezi magát a képet. A kép csak akkor frissül, amikor az adott képpont változik. Nem bocsájt ki magából fényt, így sötét helyen nem látható.

 

Fontos jellemzője a képernyőknek a képátló mérete. Legelterjedtebbek napjainkban a 15" képátló mérettel rendelkező monitorok. A 17", 21" képátmérőjű monitorok a fizikailag nagyobb képátlónak köszönhetően élvezhetőbb képet biztosítanak. A 21"-os vagy nagyobb képátlójú megjelenítőket grafikai alkalmazásoknál (grafikus tervezés, kiadványszerkesztés) használják.

A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek számát adja meg. Szorzatként adják meg, mégpedig az egy képernyősorban található képpontok számának és a képernyősorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768. Nyilvánvalóan minél nagyobb a felbontás, annál élesebb a kép.

A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek számát adja meg. Szorzatként adják meg, mégpedig az egy képernyősorban található képpontok számának és a képernyősorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768. Nyilvánvalóan minél nagyobb a felbontás, annál élesebb a kép. Minden monitor működéséhez szükség van egy monitorkártyára. (grafikus kártya, videokártya) A monitornak kell értelmezni és megjeleníteni a grafikus kártya által adott jeleket. A grafikus kártyák olyan kiegészítők kártyák, amelyeket az alaplap szabad bővítő helyeibe lehet tenni, így a számítógép sínrendszerével lesznek összekötve. A grafikus kártya határozza meg a monitoron

megvalósítható felbontást és az ábrázolható színek számát. (videokártyák: VGA, SVGA) A felbontás mellet a kép minőségét a használt színek száma, azaz a színmélység is befolyásolja. Ha képpontonként 1 byte-ot használunk a szín leírására, akkor 28=256 színnel dolgozhatunk. A monitor további fontos jellemzője a képfrissítési frekvencia. Ez azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hányszor rajzolódik újra a kép a képernyőn. Minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vibrál a szemünk előtt a kép. Szokásos képfrissítési frekvencia 60-90HZ között van. Az emberi szem szempontjából a 72 Hz-nél kisebb frekvencia hosszú használat esetén nagyon fárasztó. A 85 Hz vagy annál nagyobb érték beállítását tekinthetjük ergonomikusnak. A hordozható gépeken kívül ma már teret hódítanak az asztali PC környezetben is, az ún. TFT megjelenítők. Kevés helyet foglalnak, alacsony energiafogyasztásúak, és nem villódznak.

 

• Adatkivetítő (Projektor)

Valójában a monitor egyik továbbfejlesztett változata, amelyet elsősorban tömegbemutatókhoz terveztek. Működésének alapelve, hogy egy rendelkezésre álló írásvetítőre ráhelyezve, mozivászonszerűen követhetők azon események, amelyek normál esetben a monitoron zajlanak.

• Nyomtató 

 

Típusai:

• Mátrixnyomtató,

• Termálnyomtató,

• Tintasugaras nyomtató,

• Lézernyomtató

 

• Hőnyomtató

Otthoni használatra nem jellemző. Itt a képet egy speciális hőérzékeny lapra „égetik” rá. Hőnyomtatókkal pénztárgépekben és faxkészülékekben találkozhatunk, mivel gyors és csöndes nyomtatást tesz lehetővé. A nyomtatási módszer hátránya, hogy a hőérzékeny papíron kialakított kép nem nagyon időtálló. Ha napsütötte asztalon hagyjuk a lapot, akár néhány hét alatt olvashatatlanná válhat a nyomat.

 

• Tintasugaras Nyomtató

 A nyomtatófejben található fúvókán (kis átmérőjű lyuk) keresztül finom tintacseppeket juttat a papírra, de nem festékszalagról, hanem tintapatronból. A patronban található egy kisebb kamra, amelybe a nyomtatáshoz szükséges festékmennyiség található (a teljes festékmennyiséget egy szivacsszerű anyag hordozza, ezáltal elérhető a szivárgásmentesség). A kamra hátulján levő piezokristály a rá adott feszültség hatására megváltoztatja méretét, és egy csepp tintát lök ki a fúvókán keresztül a papírra. A feszültség megszüntetése után a piezoelem szívó hatást fejt ki, amely eredményeképpen újabb adag tintát szív a kamrába.

 

• Lézernyomtató

A mai legmodernebb nyomtató. Működésének alapja egy gumihenger, amely egy vegyi anyaggal, a szelénnel van bevonva. Egy lézerberendezés is található a készülékben, amely folyamatosan sugarakat bocsájt ki. Ennél az eljárásnál egy lézersugár egy tükörrendszer segítségével a hengerre pontokat rajzol. (azaz a nyomtatandó információt bekódolja) A pontok helyén feszültség keletkezik, és így a festékpor (toner kazetta) a feltöltött területekre rátapad. A henger mellett elhúzott papírra ráégeti a festéket. Az eljárás előnye az abszolút zajtalanság, kifogástalan minőségű nyomtatás és a gyorsaság. Egy-egy lézernyomtató festékpatronjával akár több ezer oldalt is ki lehet nyomtatni viszonylag rövid idő alatt. A lézernyomtatók hatásfokuk miatt tömeges nyomtatásra is használhatók, azaz a felhasználónak lehetősége van nagy mennyiségű adat gyors és exkluzív kivitelezésére. Tintasugaras- és lézernyomtatók nyomtatási minőségét (a képdigitalizálókhoz hasonlóan) DPI-ben (teljes nevén Dot Per Inch) mérik. Ez a kinyomtatott információ finomságát jelenti, azaz azt, hogy milyen közel vannak egymáshoz azon pontok, amelyekből a kívánt adat összeáll.

 

• Rajzgép 

 A nyomtatók mintájára készült berendezés, amely teljes mértékben műszaki rajzok készítésére alkalmas. A CAD (teljes nevén Computer Aided Designt) rendszerek előszeretettel használják.

 

• Hangszóró

A hangkártyára csatlakozik. A hangszórókat sok esetben egyes monitorokba be is építik.